Csemegeszőlő őszi munkálatai és gondozása
A szőlőtermesztésben a szüret utáni időszak egyik fontos feladata a vesszők, vagyis a venyigék megfelelő beérésének elősegítése. A jól beérett vesszők nagyobb eséllyel vészelik át a téli időszakot, és megfelelő alapot biztosítanak a következő évi terméshez. A szeptemberi és októberi időszakban a tápanyag-utánpótlás, ezen belül a kálium megfelelő biztosítása fontos szerepet játszhat a vesszők beérésének támogatásában. Erre alkalmazható egy fokozatosan emelt dózisú, kálium-foszfát alapú lombtrágyázási program. Kálium-foszfátos permetezési program A program alapja egy legalább 35–40% káliumtartalmú kálium-foszfát készítmény. A permetezéseket 10 napos időközönként érdemes elvégezni. A dózist fokozatosan emeljük, így a növény a szezon vége felé egyre nagyobb mennyiségű káliumhoz juthat. 1. permetezés Időzítés: szeptember eleje Dózis: 15 g / 10 liter vízAz első kezelés célja a vesszők beérésének támogatása és a káliumellátás megkezdése. 2. permetezés Időzítés: 10 nappal az első kezelés után Dózis: 20 g / 10 liter víz A második kezelésnél már enyhén emelt dózissal folytatjuk a kálium pótlását. 3. permetezés Időzítés: újabb 10 nap elteltével Dózis: 25 g / 10 liter víz Ebben a szakaszban tovább növelhető a kálium mennyisége, hogy támogassuk a vesszők fokozatos beérését és felkészülését a nyugalmi időszakra. 4. permetezés Időzítés: újabb 10 nap elteltével, várhatóan október elején Dózis: 35 g / 10 liter víz A program utolsó kezelésénél alkalmazzuk a legmagasabb dózist. Ez a kezelés a szezon végi káliumellátás részeként segítheti a vesszők beérésének lezárását. Összesítő táblázat Kezelés Időpont Kálium-foszfát mennyisége 1. permetezés szeptember eleje 15 g / 10 l 2. permetezés +10 nap 20 g / 10 l 3. permetezés +20 nap 25 g / 10 l 4. permetezés +30 nap 35 g / 10 l Mire érdemes figyelni? A kezeléseket lehetőleg hűvösebb, nem túl meleg időben, megfelelő permetezési körülmények között végezzük. Fontos a növényállomány egyenletes bepermetezése, ugyanakkor kerülni kell a túlzott permetlé-mennyiséget és a megfolyást. A kálium-foszfátos lombtrágyázás önmagában nem helyettesíti a kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodást. A vesszők beérését a fajta, a termésterhelés, a növény kondíciója, a vízellátás, az időjárás és a növényvédelmi állapot egyaránt befolyásolja. Fontos: a konkrét készítmény használatakor mindig a gyártó engedélyokiratában és címkéjén szereplő dózisokat, keverhetőségi előírásokat és felhasználási feltételeket kell elsődlegesen figyelembe venni. A különböző kálium-foszfát termékek összetétele és koncentrációja eltérhet. Összegzés A szeptemberben és október elején végzett, 10 naponta ismételt, fokozatosan emelt dózisú kálium-foszfátos permetezés egy egyszerűen követhető program lehet a szőlő vesszőinek beérésének támogatására. A javasolt sorozat: 15 g → 20 g → 25 g → 35 g / 10 liter víz, 10 napos permetezési fordulókkal. A program célja, hogy a tenyészidőszak végén megfelelő káliumellátást biztosítson, és ezzel támogassa a növény felkészülését az őszi-téli időszakra.
Tovább olvasok →
Feltöltéses bujtás – a szőlő egyszerű szaporítási módjaA feltöltéses bujtás a szőlő vegetatív szaporításának egyik hagyományos módszere. Lényege, hogy az anyatőkéről fejlődő hajtások alsó részét földdel takarjuk be. A földdel érintkező hajtásrészek a vegetáció során saját gyökereket fejlesztenek, majd a meggyökeresedett vesszőket leválaszthatjuk az anyatőkéről, és önálló növényként elültethetjük.A módszer előnye, hogy a hajtás a gyökeresedés teljes időszaka alatt kapcsolatban marad az anyatőkével, ezért annak víz- és tápanyagellátását is használhatja.Hogyan történik a feltöltéses bujtás?A folyamat tavasszal kezdődik. Az erre kiválasztott szőlőtőkét rövidre, általában egy rügyes csapokra metsszük. Ezekből tavasszal erőteljes új hajtások fejlődnek.Amikor a hajtások elérik körülbelül a 60–80 cm-es hosszúságot, rendszerint június környékén, a tőke köré laza, lehetőleg megfelelően nyirkos földet húzunk. A hajtások alsó részét körülbelül 15–20 cm magasan takarjuk be.Fontos, hogy a hajtások felső része a föld felett maradjon, és tovább tudjon növekedni.A gyökerek kialakulásaA földdel betakart hajtásrészeken, elsősorban a szárcsomók környékén, járulékos gyökerek kezdenek kialakulni.A nyár folyamán ezért célszerű arra ügyelni, hogy a feltöltött föld ne száradjon ki teljesen. A jó levegő- és vízgazdálkodású, nyirkos talaj kedvez a gyökérképződésnek.Őszre megfelelő körülmények között egyetlen anyatőke körül több, saját gyökérzettel rendelkező vessző fejlődhet.A gyökeres vesszők leválasztásaA meggyökeresedett vesszőket ősszel vagy a következő tavasszal lehet leválasztani.Először óvatosan el kell bontani a tőke körül korábban kialakított földkupacot. Ekkor láthatóvá válik, hogy az egyes vesszők milyen gyökérzetet fejlesztettek.A megfelelően meggyökeresedett vesszőt az anyatőkéhez közeli részen levágjuk úgy, hogy a kialakult gyökérzet lehetőleg minél kevésbé sérüljön.Az így kapott gyökeres vessző már önálló növényként ültethető el.A módszer másik változataA feltöltéses bujtásnak létezik egy erőteljesebb változata is, amelyet elsősorban olyan tőkéknél alkalmaztak, amelyeket később fel akartak újítani vagy el akartak távolítani.Ebben az esetben a télire földdel betakart tőkét tavasszal nem bontják ki, hanem még több földet húznak rá. A földfelszín fölött maradó vesszőket rövidre, egy-két rügyre metszik.A föld alatt maradó vesszőrészekből fejlődő hajtások meggyökeresedhetnek, így őszre több gyökeres vessző nyerhető egyetlen tőkéről.Mire érdemes figyelni?A feltöltéshez érdemes laza, porhanyós földet használni. A túlságosan tömör vagy tartósan vízzel telített talaj kedvezőtlen lehet a gyökérképződésnek. Száraz nyáron a feltöltött rész nedvességét is biztosítani kell.Az anyatőke számára ugyanakkor több hajtás egyidejű kinevelése és meggyökereztetése jelentős terhelést jelenthet. Emiatt a hagyományos termesztési gyakorlatban ugyanazon tőkén ezt az eljárást nem feltétlenül alkalmazták minden évben.Fontos: saját gyökerű szőlőt kapunkA feltöltéses bujtással létrehozott növény genetikailag azonos lesz az anyatőkével, tehát megőrzi a fajta tulajdonságait. Viszont nem lesz alanyra oltva: saját gyökérzetű szőlőt kapunk.Ez lényeges különbség az oltványhoz képest. Filoxérával veszélyeztetett területen a saját gyökerű Vitis vinifera fajták telepítése kockázatos lehet, ezért tartós telepítés előtt ezt is figyelembe kell venni.Röviden a folyamat: tavasszal rövid metszés → 60–80 cm-es hajtások → 15–20 cm-es földfeltöltés → nyári gyökeresedés → ősszel vagy tavasszal kibontás → gyökeres vesszők leválasztása → elültetés.
Olvasás →Sütiket használunk az oldal működtetéséhez, a beállításaid megjegyzéséhez és ahhoz, hogy megértsük, hogyan használod az oldalt. Elfogadhatod az összeset, elutasíthatod a nem feltétlenül szükségeseket, vagy egyedileg is beállíthatod.
Válaszd ki, mely sütikategóriákat engedélyezed. A feltétlenül szükséges sütik nem kapcsolhatók ki, mert nélkülük az oldal nem működik.
